Baranya megyei cégek – Cégkereső és Tudakozó


Baranya megye

Harkány Magyarország legdélebbi megyéje Baranya megye, Dél-Dunántúlon helyezkedik el. Északnyugati szomszédja Somogy megye, északról Tolna megye határolja. Keleti szomszédja Bács – Kiskun megye, valamint a Duna. Délen a Dráva és a horvát országhatár érinti. A Pécs székhelyű megye területe 4429 négyzetméter, amit több mint 393.000 fő lakja.

Városok: A megyeszékhelyen kívül 13 település büszkélkedik városi ranggal: Komló, Szigetvár, Mohács, Szentlőrinc, Siklós, Pécsvárad, Harkány, Kozármisleny, Bóly, Sellye, Sásd, Villány és Mágocs.

Domborzat: Baranya megye déli és keleti része síkság, míg északon hegyes – dombos területek váltják egymást, amik összefüggő erdőséget alkotnak. A terület (és a Mecsek) legmagasabb pontja a 682 méter magasan lévő Zengő. A megye két legnagyobb folyója a Duna és a Dráva, legnagyobb tava az Orfűi – tó.

Éghajlat: A Földközi-tenger közelsége érezhető a megye éghajlatában. A telek enyhék, sokat süt a nap, a hőmérséklet ingadozás nem számottevő. Baranya megye az ország legcsapadékosabb területe.

Geológia: Ásványkincsekben cseppet sem szegény a terület. Az ország feketeszén készletének 98%-a Baranya megyében található. Gyógy- és termálvizekben is gazdag a terület, legjelentősebb fürdői a szigetvári, sikondai, valamint a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő. Ez utóbbi a kénes vizek közé tartozik, azonban mégis más mint a többi hasonló víz. A kénvegyület carbonylszulfidot tartalmaz, ami gyorsabb felszívódást és eredményesebb gyógyulást biztosít. A víz nőgyógyászati, reumatológiai, mozgásszervi és bőrgyógyászati betegségek kezelésére kiválóan alkalmas.

Siklósi vár Történelem: A régészeti ásatások kimutatták, hogy már a paleolit korban is lakott terület volt Baranya megye. A kedvező földrajzi fekvésnek köszönhetően sok nép megfordult a térségben. A római provincia területeként a védelem volt a feladata. Pécs vagy, ahogy akkoriban nevezték Sopianae, tartományi központ volt. A hadrianapolisi csata után hunok, gótok és alánok költöztek ide, majd longobárdok, avarok és frankok uralták a területet. Szent István püspökséget, később Nagy Lajos az ország első egyetemét alapította meg Pécsett. A mohácsi vészig nemesi családok befolyása alatt volt a megye. A másfél évtizedes török fennhatóság idején háborúk csökkentették a terület lakosságát. A törökök kiűzése után betelepítések folytak, és a német ajkú népek többsége is ekkor költözött Baranya megyébe. A Duna Gőzhajózási Társaság 1852-ben indult el, ami a mai napig nagy hatással van a megye életére. A területen fellendült a bányászat és a gyáripar. Pécsen is beindult a szénbányászat, valamint a pezsgő-, a sör-, a kesztyű-, a porcelán- és a téglagyártás is. Mohácson manufakturális üzem jött létre. A gyártulajdonosok meggazdagodtak, a munkások egészségtelen körülmények között, minimális bérért dolgoztak, ami komoly feszültséget okozott a térségben.

Az I. világháború után Baranya megye nagy része szerb fennhatóság alá került. A trianoni békeszerződés után a megye egyötödét lecsatolták az országtól. A II. világháború után soha nem látott népvándorlások kezdődtek a területen. Az 1950-es években jelentős iparosodás kezdődött. A rendszerváltás után a gazdasági fellendülés alábbhagyott.

Kultúra: Az őskori és a római kori régészeti ásatások számos leletet tártak fel. Ókeresztény temetőt, római kori villákat és erődöket találtak Baranya megye több városában. A terület népességét tekintve igen színesnek mondható, ugyanis a magyarok mellett szlávok, németek, romák, székelyek, csángók és felvidéki magyarok élnek együtt. Országos viszonylatban Baranya megyében a legmagasabb a nemzetiségek aránya. A néphagyományok ápolása különösen fontos a területen.

Mezőgazdaság: A sík területeken gabonát termesztenek, míg a napsütötte dombokon szőlőtermesztés folyik. Két neves borvidék a Villányi és a Mecsekaljai is a megyében található.

Ipar: Baranya megye ipara jelentős, különösen a bőr-, a porcelán-, a sör-, a cipő-, a cement-, a tejtermékek- és az elektronikai termékek gyártásában és a dohányfeldolgozás terén kimagasló.

Baranya megye főbb látványosságai

Abaligeti cseppkőbarlang Abaligeti cseppkőbarlang: a Mecsek egyik legnagyobb vonzereje a 466 méter hosszú főággal rendelkező Abaligeti cseppkőbarlang. A víz eróziós folyamata révén alakultak ki a különleges cseppkőszobrok és formák. A barlangban folyó patak gondoskodik a folyamatos arculatváltásról, bár mindez olyan lassan megy végbe, hogy a látogatók számára észrevehetetlen. A 97%-os páratartalmú levegő az allergiás és asztmás betegségben szenvedőknek nagy segítséget nyújthat.

  • Orfűi tavak
  • Siklósi Vár
  • Püspökszentlászlói arborétum
  • Pécsváradi bencés apátság
  • Szigetvár vára
  • Pécsváradi vár
  • Mohács belvárosa
  • Pécsi főtér